CSÁKY-NAGY KRISZTINA blogja

2011. június 30., csütörtök

Közkívánatra

Többek kérésére lehull a lepel az én csokitortám receptjéről.
Íme: 2 db tojást jó habosra keverni 1 bögre cukorral, majd hozzáadni és továbbkeverni 1 pohár tejföllel és 1 bögre liszttel, valamint 2 evőkanál kakaóporral, ½ csomag sütőporral. Nagymamám szerint a sós étel és az édes étel akkor érvényesül igazán, ha egy csipetnyit rakunk az ellentétesből, így pici só még szükséges. Kivajazott tortaformába önteni, 160 fokon középen kisütni, kb. 30 perc. Amikor kész félbevágni, házi sárgabarack lekvárral megkenni, majd a tetejét visszarakni és étcsokis tortabevonóval (vagy a maradék húsvéti/télapócsoki + vaj + tej + kakaópor) befedni. Mivel ez nem egy gasztroblog, csupáncsak saját tapasztalatra hagyatkoztam. Nagyon finom szokott lenni.


Azért, hogy jobban megjegyezzétek, a hozzávalók nagy részét képpel tálalom Nektek. Kellemes sütögetést és jó étvágyat.

2011. június 29., szerda

Antikolás avagy shabby chic

Azt hiszem megőrültem. Próbálkozom az antikolással. Mindig is nagyon vonzott ez a kicsit kopottas, mégis szép küllem, ami elsősorban a vidéki stílusú enteriőrbe illik. Vagy sem. Szerintem remek látvány modernebb bútorozás mellett is. Sőt ott emelkedik csak ki igazán. Imádom. Nekem nem kopottas, hanem kecses. Van benne valami, egy érzés, amit a látvány kelt, időutazás, átível a múltból a jövőbe.
Ha nincs antikolt bútor, hát majd készítek!  felkiáltással nekiálltam egy kis dohányzóasztal átalakításának. Sosem dohányoztunk rajta, főleg nem én. Kaptuk, aztán vándorolt a garázs és a tároló között, végül bekerült az egyik gyerekszobába. Ott aztán elvolt.... és komor hangulatot keltett.
Na de hogyan lehet antikolni? „Titok. Mondta Annipanni”. Bezony ám. Őrzik a szakértők, mint a Coca-cola és a Béres csepp receptjét. Ezért hát kísérleteztem. Végül is bejöhet a próbálkozás. Korábban készítettem fa tányéralátétet, ahol a világos színre utólag vittem fel szivaccsal néhol, elsősorban a széleken a sötétebb (hobby)festéket. Itt fordítva gondolkodtam. A sötét felület, ami adott volt, szolgált alapként.
Először lecsiszoltam az asztalt. Majd rákentem egy krém/tojáshéj/vaj színű selyemfényű zománcfestéket. Itt kezdődtek a problémák. Mert a festék túl sűrű volt, itt-ott meg is folyt, az ecset hullajtotta szőrét, a szag az egész lakást belengte napokig.
Aztán megszáradt. És bőrösödött helyenként…… De még itt sem adtam fel. Fogtam és  a teraszon elkezdtem csiszolni, az éleket, a felületet, mindent. És közben szívtam be a port. Ez most homeopátiás terápia volt, mert allergiás vagyok a porra. Hátha így elmúlik :o)))). Szóval csiszolgattam vagy 1 órán át. 180-as és 240-es csiszolópapírt használtam. (előtte jól körbejártam a csiszolópapír témát, 90-100 Ft/db áron már egész jókat lehet vásárolni)
A portalanítást a jól bevált DM-s nedves törlőkendővel végeztem. 

Na milyen lett???
 
Hogy mi a konklúzió? Bár a suszter maradjon a kaptafánál, mégis azt mondom, tetszett. Napokig elszórakoztam,  festés, száradás, csiszolás meg ilyenek, egyik nap ez,  másnap az. Ja, és talán kérek a 40. szülinapomra egy csiszológépet és festékszórót. Mert time is money.

2011. június 27., hétfő

Meggylekvár

Lekvárkészítésben nem vagyok túl jó. Minden egyéb házimunka hibátlanul megy, már-már Desperate Housewife, de hogy én órákig álljak a fazék mellett, azt kavargatván, előtte-utána hipertakarítás… na köszönöm. Míg egyszercsak évekkel ezelőtt kipróbáltam a mai háziasszonyok kedvencét, Oetker bácsi gyors lekvárkészítő csomagját. Kaptunk meggyet, igazi bio, Apósom kertjéből, aki egyébként minden családtagnak ültetett egy fát…. szóval volt meggy, magozó, s amíg Anyukám gyermekeimmel játszott én meggyet magoztam, meg lekvároztam egy kicsit.

 





2011. június 24., péntek

"It's Friday I'm in love"

… az új szerzeményembe. Ez egy régi, koszos, kopott katonai láda. Belátom inkább ócskaság, nekem meg kincs. Ráfér némi kozmetikázás, a fejemben már összeállt, de mivel megint több szálon futnak a dolgaim, magam is kíváncsi vagyok mikor lesz belőle a tervezett autós doboz. Háááát drukkoljatok.
 
Itt vidéken olyan mások az emberek. Az egyik sokadik szomszéd kertjében láttam meg, megörökölte, s én meg összeszedtem minden bátorságom, hogy megkérjem, ugyan adja már el nekem. Azt tudni kell rólam, hogy nagyon nehezen kérek bármit is. És ez a jóember odaadta free of charge. Köszönöm Neki még egyszer.



2011. június 17., péntek

"It's Friday I'm in love"

... a táblafestékbe. Közel 1 éve került fel a falra. Eredetileg barnát szerettem volna, de nem leltem, így maradt a fekete. A szürke falon. A gyerekbirodalomban. Jogos a kérdés, hogy biztosan jó-e a nem túl színes párosítás a gyerekek mellé. Nagyon nagy sikere van a mai napig, s ha vendégkisgyerek érkezik, el sem lehet Őket mozdítani a faltól. Kicsit megkarcolódott (nem sikerült kisfiamból kiszedni, hogyan tud a kréta karcolni…) és tény, hogy krétapor mindenhol. Nekik öröm. És nekem is innentől.







2011. június 13., hétfő

Tanya

A hétvégét egy tanyán töltöttük. Egy igazi alföldi külterületi tanyán. Volt minden, ami a gyerekkorom dédilátogatásain, meg annál több is. (meg kevesebb is... otthonfelejtett fényképezőtöltő...) Én nosztalgiáztam, a gyermekeim meg ismét értékes élményben részesültek.
Micsoda kincsek egy magamfajtának



2011. június 9., csütörtök

Levendulaszerelem

Levendularajongó vagyok. Ennyi. Van a kertben, a kuckónkban, minden szobában… „kint, bent, fönt és lent, a szabadban, a házban, az ólban, a spájzban, a fűben, a hóban, a homokozóban, a földön, a vízben….” (Varró Dániel) 




2011. június 7., kedd

Szürke és én

Összejöttünk. Még tavaly nyáron. Ekkor a gyerekszobák egy része, meg azoknak egyes falai bizony szürkévé változtak. (erről majd később) Szürke. Szeretem, kaméleonkodunk. Néha melegszürke, máskor olyan kékes, vagy rideg, a zöldes is bejön, barnával keverve  kifejezetten jól mutat. Kimondom és máris becézem. Valamikor elképzelhetetlen volt egy ilyen kapcsolat. Olyan csúnya, semmilyen… legalábbis ez a képzet Róla. De csak addig, amíg mellé nem kerül egy másik szín, s onnantól Ő kerül a középpontba. Nekem mostanában szerelem. (De azért hűséget nem ígérhetek)
Csak azért nem egyperces, mert 3 volt, amíg elkészült a pattogatott kukorica. Petra bulijára vittük, aztán jól elfelejtettük. A korábbi itthoni gyerekzsúron azonban óriási sikere volt.


2011. június 4., szombat

Az én csokitortám

Ami fenséges. Nagymami receptje alapján készül. Az elmúlt évek alatt több 100 fős rajongótáborra tett szert. Kiváltságos résztvevője a családi-baráti eseményeknek. Csendesen szemlélődik a háttérből (egyszer a csomagtartóban várta, míg az ünnepelttel futottunk egy Flóra kört), majd diadalittasan színre lép. Mint egy díva. Szemrebbenés nélkül learatja a sikereket. Ez érthető, hiszen mindig „beleadom a szívem, a lelkem, a májam, a vesém”.

2011. június 3., péntek

Virágot kötöttem

Ma évzárón voltunk, óvodásaim (szerencsére egy csoportba járnak) műsorát néztük végig. A pedagógusok megint mindent beleadtak. Ilyenkor a csoport közösen ad egy-egy csokrot. Hááát naná, hogy én meg virágot kötöttem.
Köszönöm Bence!!!!!




2011. június 1., szerda

ÚjraHasznosítok


Védem a környezetem a magam módján s próbálom erre ösztökélni a körülöttem élőket. Hát drága férjem néha összehúzza szemöldökét, amikor otthonunkban kerülgeti a mindenféle tartalmú (szerintem tökéletesen rendszerezett) zacskókat, dobozokat. Igyekszem a tárgyaknak új funkciót adni, így tovább élhetnek velünk. A legjobb, amikor az átváltozás 1 percig tart. Mint ennél a konzervdoboznál. Gyümölcsleves készült, barack volt benne, kivételesen eltekintettem az E micsodáktól. Mert ugye egy tudatos, felelősség teljes anyuka és családja egészségesen táplálkozik…..
Nagypapám emlékének tisztelegve, kinek kedvenc virága volt a törökszegfű.



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Pinterest